Az élet tele van stresszhelyzetekkel, melyek nagy részét nem tudjuk befolyásolni, míg másokra fel tudunk készülni és önkét vállaljuk. Stresszhelyzetek átélésére személyiségünk fejlődése szempontjából nagy szükségünk van. Addig nincs gond, amíg megfelelően tudjuk kezelni és nem okoz állandó készenlétet.

Stresszorok
Stresszoroknak nevezzük a stresszkeltő események, stresszhelyzetek összességét. Gyűjtőfogalom, melyben elkülöníthetünk jó stresszt (eu-stressz) és káros stresszt (dis-stresszt). Az eu-stressz annak ellenére, hogy testi szinten stresszreakciót vált ki, érzelmi szinten kedvez, örömöt ad, fokozza a jóllét állapotát. Ide tartozik például az esküvő, gyermek születése, karácsonyi ünneplés, ballagás, stb. A dis-stresszhez tartoznak a természeti katasztrófák, terrortámadás, szociális változások, traumás események (pl. családtag elvesztése, baleset), belső konfliktusok (pl. független legyek, vagy sem, intim kapcsolatban éljek vagy magányban, együttműködjek vagy versengjek).

Holmes és Rahe (1967) létrehozott egy kérdőívet, melynek segítségével mérték az eltérő életesemények stresszkeltő hatását a kitöltők szubjektív megítélése alapján. Rangsorba állították az eltérő életeseményeket stresszkeltő hatásuk szempontjából. Eredményeik szerint a legnagyobb stresszel a házastárs halála (100) jár. Ezt követi a válás (73), különélés (65), baleset vagy betegség (53), házasság (50), állás elvesztése (47), nyugdíjazás (40), anyagi helyzet változása (38), költözés (20), üdülés (13) – hogy csak néhány példát említsünk.

A stresszre adott válasz természetesen nem csupán az adott dolog horderejétől függ, hanem attól is, hogy mennyire jósolható be előre és mennyire tudjuk befolyásolni. Például egy terrortámadás az esetek jelentős részében nem jósolható be, ezért lényegesen nagyobb stressz-terhet ró az egyénre. Ellenpélda a vizsgázás, melynek eljöveteléről már akkor szembesülünk, amikor beiratkozunk a képzésre. Ha egy stresszhelyzet kimenetele befolyásolható (maradjunk az előbbi példánál), akkor kisebb stressz-terheléssel találkozunk.

Stresszelmélet, tünetek
Selye János a 20. századi orvostudomány egyik meghatározó alakja volt, akit egy évtizeden át elöltek Nobel-díjra kutatási eredményeiért. A stresszelmélet az ő nevéhez fűződik és máig igen sokat idézik. Elmélete szerint a stressz három fokozatú tünetcsoportot hoz létre (generális adaptációs szindróma), melyben az első fázis az “alarm” vagy vészreakció. Ilyenkor testünk felkészül a “támadásra” vagy “menekülésre”. A szív szaporábban ver, a vérnyomás emelkedik, a vérben keringő cukorszint nő, a légzés gyorsul és felszínesebb, az izmok megfeszülnek, a száj kiszárad, a verejtékezés fokozódik, az emésztés lassul (ill. megáll), a pupilla kitágul, az arc elsápad.

A stresszor megszűnésével az élettani paraméterek visszatérnek a nyugalmi értékekre, azonban, ha a stressz tartósan fennáll, akkor az alarm reakció átvált az ú.n. ellenállás fázisába. Ekkor érezhetjük úgy, hogy nem tudunk lazítani, kikapcsolni. Izmaink tartósan megfeszülnek, vérnyomásunk magasabb, a pulzus szaporább, a légzés felszínesebb, gyorsabb, mint nyugalomban. Alvászavarok jelentkezhetnek, nem ritkán elalvási, átalvási nehézség vagy korai ébredés formájában.

A harmadik fázisban szervezetünk kimerül. Olyan elváltozások jönnek létre, amelyek a betegségek kialakulásának előfutárai. Például kóros vérzsír-szint fordulhat elő, megváltozhat a viselkedés, csökkent immunrendszeri aktivitás, tartós vérnyomás-emelkedés, véralvadás fokozódás, inzulin rezisztencia. Szív-érrendszeri, anyagcsere betegségek, daganatos betegségek, krónikus gyulladások alakulhatnak ki. A stresszre adott pszichológiai válaszok között a szorongás, düh, agresszió, melankólia és depresszió, valamint kognitív változások (koncentráció és/vagy memóriazavar) szerepelhetnek.  Ne várjunk eddig!

Hogyan vezessük le a stresszt a mindennapokban?
A stressz levezetésének számos módja létezik. Talán nem is gondolnánk arra, hogy a mindennapjainkban szereplő aprónak és természetesnek tűnő dolgok “kifinomításával” és tudatosabb művelésével sokat lendíthetünk az egyensúlyi állapot megszilárdítása érdekében. Ide tartoznak alábbiak:

  • Étkezés: szépen terített asztal, harmonizáló étkészlet, dekoratív tányér, ínycsiklandozó illatok, szín és forma-harmónia, kellemes ízek jellemezzék ételeinket. Falatról falatra ízleljünk és komótosan étkezzünk. Semmi másra ne gondoljunk, csak az étel ízével foglalkozzunk.
  • Fürdés: az otthoni fürdés is segítheti a mindennapos stresszlevezetést. Különösen akkor, ha megteremtjük hozzá az ideális körülményeket. Először tisztítsuk meg testünket a rárakódott szennyeződésektől. Majd lépjünk a kádba és helyezkedjünk kényelembe a kellemesen meleg vízben. Öt percet töltsünk teljes nyugalomban.
  • Érintés: társunk, barátunk, családtagjaink közeledése, érintése rendkívül fontos relaxáló hatást fejt ki, amely már öt percen belül alakul ki.
  • Nevetés: tudományos vizsgálatok bizonyítják a humor immunrendszeri védelmet támogató hatását. Nevessünk minden nap egy jót!
  • Passzív pihenés: alvásra, passzív pihenésre nagy szükségünk van. Sokak számára a hétvégék fő célja, azonban fontos, hogy a hétköznapokban is lehetőséget adjunk rá. Teremtsünk otthonunkban pihenésre, nyugalomra alkalmas körülményeket.
  • Aktív pihenés: végezzünk rendszeres testmozgást (lásd alább), válasszunk olyan programot, amely kikapcsolódást ígér és örömet ad. Sokan a színházat, mozit választják, míg mások szívesen járnak el baráti társasággal kártyázni, vagy mennek fürdőbe, kirándulni, biliárdozni.
  • Rendszeres sport: stresszkezelés szempontjából is fontos a rendszeres testmozgás. Végezzünk legalább 5x30perc, nagy izomcsoportokat mozgató ciklikus mozgást (pl. kocogás, kerékpározás, úszás) és mindezt egészítsük ki hetente 2 alkalom erősítő tréninggel.
  • Jóga, tai’chi, chi kung: keleti meditatív mozgásterápiák közé tartoznak. Segítik szerveink összehangolt működését, a relaxáció elérését és fokozzák a testi tudatosságot. Tudományosan bizonyított szorongás-oldó hatással is rendelkeznek.

A felsorolást még hosszan folytathatnánk, hiszen nagyon sok olyan módszer létezik, amely segíti a stresszel teli hétköznapok okozta feszültségoldást. Ide tartoznak a wellness turizmus kínálta szolgáltatások (szauna, masszázs, szépségápolás, stb.) és alternatív terápiák (shiatsu, watsu, akupresszúra, stb.).

Nyugtató gyógynövények
Számos gyógynövény-készítmény segítheti a stresszkezelést. Ide tartozik a levendula, citromfű és komló.

Komló: a kenderfélék családjába tartozó komló bővelkedik cseranyagokban, flavonoidokban, illóolaj komponensekben. Ennek köszönhető nyugtató hatása, amely már a 11. század óta ismert. Napjainkban az alvás segítésére alkalmazható.

Levendula: A Dél-Európából származó levendula az ajakosok családjába tartozik. Bővelkedik illóolaj komponensekben, cseranyagokban, hidroxikumarinban. Feszültség, kimerülés enyhítésére, nyugtatásra alkalmazható. Szárított növényi részeit párnába téve, illóolaját aromafürdőben, fő hatóanyagait étrend-kiegészítő formájában alkalmazhatjuk.

Citromfű: szerteágazó hatásai között kiemelkedik nyugtató és vírusellenes hatása, mely értékes vegyületeinek köszönhető (flavonoidokat, keserűanyagokat, szeszkviterpéneket, illóolajat hordoz). Alvópárnákban az alvás segítésére, valamint illóolaja aromafürdőhöz vagy párologtatásra is alkalmazható. Emellett teaként vagy étrend-kiegészítőként feszültségoldásra javasolható.

forrás: www.hazipatika.com