A COVID-19 vírusfertőzésen átesettek szervezetében termelődött antitesteknek (ellenanyagok) nemcsak a betegség legyőzésében van szerepük, hanem az újabb fertőzés ellen is védelmet nyújthatnak? De mennyi ideig él ez a védettség és pontosan mi ellen nyújt védelmet?
A fertőzésen átesettek – akár voltak tüneteik, akár nem – esetén kialakuló ellenanyagok, illetve keringő memóriasejtek biztosítják a későbbi fertőzés elleni hatékony és gyorsan kialakuló védelmet. (Ezen ellenanyagok kimutatásán alapszanak a vérmintából dolgozó, ám kevésbé megbízható koronavírus gyorstesztek.) Egyes vírusok esetén akár élethosszig tartó védettség is kialakulhat egy fertőzést követően, más esetekben évekig vagy évtizedekig is tarthat a védőhatás, megint más vírusoknál azonban jóval korlátozottabb ez az időtartam.
Mit tudunk az immunitás időtartamáról?
A SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatban még hiányosak az ismereteink, nem ismert, hogy milyen távon alakul ki védettség. Bizonyos szezonális náthát okozó koronavírusok ellen kialakult természetes ellenanyagok termelődése pl. néhány hónap után már teljesen lecsökken, esélyt adva így az újrafertőződésnek. Ugyanakkor pl. a SARS vírus ellen legmagasabb koncentrációban 3-4 hónap alatt kialakuló antitestek még 2-3 év múlva is kimutathatóak.
A jelenlegi, SARS-CoV-2 vírus hatásával pár hónapja szembesültünk, ezért annak megítélésére, hogy tart-e pl. egy évig a védettség, még legalább kilenc hónapot várni kell, az első esetek értékelése előtt nem várható biztos válasz. Feltételezhető, hogy kialakul a védettség, de örökké semmiképp nem tart, valószínűleg túlságosan hosszú távra sem, ezért a jelenlegi ismeretek alapján nem biztos, hogy a járvány későbbi hullámaiban már nem lehet érintett egy mostani beteg.
A koronavírus további mutációkra képes
A mutáció javíthatja a vírus életképességét és fertőzőképességét. Így idővel egyrészt virulensebb (fertőzőképesebb) vírus alakulhat ki, másrészt az új törzs ellen nem lesz meg a fertőzésen átesettek természetes védelme, illetve a mutálódott vírussal szemben kisebb lehet a kifejlesztett ellenanyagok, oltások hatékonysága is. Az új típusú koronavírusról pedig már tudjuk, hogy gyorsan mutálódik. A mutációk miatt tovább elhúzódik időben a járvány, vagy kedvezhetnek a járvány ismételt fellángolásának.
A védőoltással kapcsolatban hasonló hatás várható. Kialakít védettséget, de nem tart örökké, nem tudjuk mennyi ideig, és azt sem, hogy a mutáció miatt megváltozott vírus ellen milyen szinten ad majd védelmet. (Annak ellenére, hogy az influenzavírus is rendszeresen mutálódik, érdemes beadatni ellene az “eredeti törzsek elleni” védőoltást, viszont évente, mert nem tart tovább a védőhatása.)
Mit jelenthet a már észlelhető újraaktiválódás?
Már olvasható volt dél-koreai 111 eset elemzése, ahol a fertőzésen átesett betegek újrafertőződését írták le. Ez az eredmény azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi járványt okozó vírus esetén ne működne a természetes immunizálódás.
Felmerült az is, hogy a gyógyulást követő teszt volt álnegatív, vagyis a beteg nem is vált valóban negatívvá. Esetleg a betegséget követően túl korán történt a tesztelés és még az eredeti betegséggel álltak szemben. Valószínűbb azonban az, hogy a betegek később a vírus egy mutáción átesett változatával találkoztak, és ez váltott ki újabb megbetegedést.
Ez várható világszerte is. A fertőzésen átesetteket ugyanis elvileg semmi nem védi attól – hacsak nem a keringő ellenanyagaik változó mértékben -, hogy a mutált vírus miatt ismételten fertőzöttek, betegek ne legyenek.
Számos kérdés van még tehát a betegségen átesettek immunitása terén, további vizsgálatok és idő is szükséges még a pontos válaszokhoz.
forrás: www.webbeteg.hu