A hatásos koronavírus elleni vakcina már a jövő év elején elérhető lehet, de az oltóanyag fogadtatása nem egyértelmű. Hiába a COVID-19 halálos fenyegetése, vannak, akik még így is félnek az oltásoktól. Ez pedig az egészségügyi hatóságok számára a világon mindenütt kihívást jelenthet.

Körülbelül 90 különféle COVID-19 vakcina van fejlesztés alatt, és ezek fele már elérte a humán kísérleti fázist, azaz embereken tesztelik őket. Nem csak az oltások kifejlesztése, hanem ezek elfogadtatása és a lakossághoz való eljuttatása is komoly művelet. Ennek sikere attól is függ, hogy az oltásokat mennyire fogadják el azok, akiket éppen ezeknek a készítményeknek kellene megóvniuk a betegségtől. Annak ellenére, hogy folyamatosan emelkedik a COVID-19 okozta halálozások száma és a járvány egyre nagyobb tehertétel mind a globális egészségügy, mind a gazdaság számára, az oltóanyag-elfogadási arány csökken, ami azt jelenti, hogy több tízmillió ember potenciális vakcinaelkerülővé válhat. A Nature Medicine folyóiratban október végén ismertették azt a globális felmérést, amely megmutatta, hogy mekkora a potenciális ellenérzés a COVID-19 vakcinával kapcsolatban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben a vakcinaellenességet a világ tíz legnagyobb egészségügyi veszélye közé sorolta. A félretájékoztatás, a rémhírek terjedése az egyik fő probléma.  Az egészségügyi szakemberek azonban azért is aggódnak, hogy az oltásellenesség jelentős akadály lesz a COVID-19 elleni “nyájimmunitás” kialakításában – emlékeztet a European Scientist tudományos magazin.

Az emberek zöme elfogadja az oltást
A kutatócsoport 19 országban – köztük Brazíliában, Oroszországban, Indiában, Kínában és Dél-Afrikában -, azaz a vírus által leginkább sújtott országokban és területeken 13 426 válaszadót bevonva mérte fel az oltások elfogadásának valószínűségét. Összességében az derült ki, hogy a résztvevők 72 százaléka valószínűleg elfogadja az oltást, 14 százaléka elutasítja, 14 százaléka pedig egyelőre habozik.

Nagy eltéréseket figyeltek meg az országok között. A “bevált, biztonságos és hatékony vakcina beadásával” kapcsolatos kérdésre Kínában adták a legtöbb pozitív választ (87 százalék), ezt követte Brazília, Dél-Afrika és India. Ezzel szemben Franciaországban, Lengyelországban és Oroszországban volt a legalacsonyabb az elfogadás, ahol a válaszadók alig több mint fele vállalná, hogy COVID-19 oltást kapjon. Lengyelország állította fel a negatív válasz csúcsát 27 százalékkal.

A válaszok akkor is széles skálán mozogtak, amikor az került szóba, hogy elfogadnák-e az oltást, ha azt a munkáltató javasolja, és ha a kormány “biztonságos és hatékony” jelzéssel adott szabad utat a készítménynek. Ebben az esetben a válaszadók 32 százaléka fogadná el az oltást, 18 százaléka pedig részben vagy teljesen elutasítaná a lehetőséget.

Számít a politikai bizalom
A felmérésből úgy tűnt, hogy az oltások iránti bizalom magasabb azokban az országokban, ahol a kormány iránti bizalom is nagyobb. A tanulmány szerzői az életkor, a jövedelem és az iskolai végzettség változását is megfigyelték: az elfogadás nagyobb volt az idősebbek, valamint a magasabb keresetűek és iskolázottabbak körében. Érdekes módon azok, akik megbetegedtek a COVID-19-ben, vagy ismertek olyan személyt, aki elkapta a fertőzést, kevésbé pozitív választ adtak.

A COVID-19 vakcina fejlesztésének gyorsított üteme tovább fokozta a szorongásokat. A felmérés júniusban készült, ám a szerzők szerint az azóta bekövetkezett események, például a COVID-19 vakcinakísérletek szüneteltetése és a COVID-19 vakcina jóváhagyására vonatkozó politikai nyomásról szóló beszámolók szintén magasabb szintű vakcinaellenességet eredményezhetnek.

Dr. Scott Ratzan, a tanulmány társszerzője, a New York City Egyetem kutatója nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy tragikus lesz, ha biztonságos és hatékony oltásokat fejlesztünk ki, de az emberek nem lesznek hajlandók ezeket beadatni. Ezért szerinte hatékony és tartós erőfeszítéseket kell kidolgozni az oltásellenesség kezelésére, illetve az immunizálás személyes, családi és közösségi előnyei iránti közbizalom helyreállítása érdekében. A szerzők szerint a kormányoknak, a közegészségügyi tisztviselőknek és az érdekképviseleti csoportoknak is fel kell készülniük az oltásellenesség leszerelésére, továbbá az oltástudatosság fejlesztésére is, hogy az emberek elfogadják az immunizálást.

Magyarország ugyan kimaradt ebből a kutatásból, de nyáron nálunk is készült egy felmérés. Ebből kiderült, hogy a magyarok szerint lesz koronavírus elleni védőoltás, és a többség úgy gondolja, legkorábban jövő nyáron lesz elérhető mindenki számára. A lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatná magának a jóváhagyást kapott vakcinát – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból.