Az elmúlt tanévben rendkívül megviselte a diákokat az iskolák koronavírus-járvány miatti hosszabb idejű bezárása. A szakértő szerint azzal, hogy a 12-15 éves korosztály számára is elérhetővé vált a COVID-19 elleni védőoltás, az új tanév már sokkal kevesebb bizonytalansággal és szorongással telhet majd. Mindez pedig kétségtelenül egy megfontolandó érv, amikor a szülők gyermekük beoltatásáról döntenek.

“A szociális elszigeteltség miatt leginkább a szorongásos és pániktünetek erősödtek fel, valamint megnőtt a lehangolt, motiválatlan, depressziós kamaszok száma, illetve az ehhez kapcsolódó öngyilkossági gondolatok és kísérletek” – derült ki az UNICEF Magyarország és a Publicus Intézet közös kutatásából, amely során gyermekpszichológusokat, pszichiátereket és pedagógusokat kérdeztek arról, hogyan érintették a pandémia következményei a tanulókat a tavalyi tanévben. A felmérés eredményei szerint a válaszadók egyöntetű véleménye, hogy a koronavírusjárvány, illetve a járványügyi védekezés jegyében kialakult bezártság erősen negatív hatással volt a gyerekek lelki jóllétére.

Megkeresésünkre Bodnár Csilla pszichoterapeuta, gyermek-szakpszichológus is hasonló tapasztalatokról számolt be. Mint elmondta, az izoláció, a kortársakkal való személyes érintkezés hiánya minden korcsoportban nehézségeket okozott. Különösen érzékenyen érintette azonban a serdülőket, akik mindennapi életében a kortársakkal való kapcsolatteremtés igényén túl már a szerelem és a szexualitás témaköre, illetve az identitáskeresés is fontos szerepet kap. Ezzel együtt erre a korcsoportra még kevésbé jellemző az önszervezettség, azaz hogy például iskolán túli csoportokat szervezve találkozzanak egymással, hacsak nem kapnak ehhez segítséget a felnőttektől. Nagy részük tehát októbertől májusig szinte teljesen elszigetelődött társaitól. “Náluk tapasztaltam leginkább depresszív jegyeket: hangulati zavarokat, motivációs problémákat, apátiát. A serdülőket, a középiskolás korosztályt nagyon mélyen érintette az iskolák bezárása” – hangsúlyozta a szakember.

A mentális egészség szempontjából fontos a jelenléti oktatás
Mint azt megírtuk, korábban többek között Duda Ernő és Tóth Sándor virológusok, illetve Rusvai Miklós víruskutató is abbeli aggodalmának adott hangot, hogy a hazai koronavírus-járvány őszre várható negyedik hullámának felfutásában fontos szerepet játszhat az iskolakezdés. “Gondoljunk csak bele: a nyugdíjas egy év alatt nem találkozik annyi emberrel, mint egy középiskolás egy átlagos iskolai héten” – mutatott rá a Pénzcentrumnak nyilatkozva Duda Ernő, aki a veszély kapcsán a fiatalok beoltásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Miközben tehát a téma szakértői már egy következő járványhullámtól tartva intik óvatosságra a lakosságot, kiemelve a tanévkezdés lehetséges veszélyeit, addig az is egyre világosabban látható, hogy a diákok mentális egészsége szempontjából egyre sürgetőbb, hogy életük visszaálljon a megszokott kerékvágásba.

“Ha megkérdeznénk tőlük, nem biztos, hogy minden gyerek elismerné, hogy a jelenléti oktatás jót tesz nekik, valójában azonban mégiscsak erről van szó. A mentális egészségüket tekintve sokkal előnyösebb, sokkal jobban tudják élni az életüket, ha nem kell megküzdeniük az elzártsággal” – fogalmazott Bodnár Csilla, hozzátéve, hogy ez azokra a tanulókra is éppúgy igaz, akik egyébként nehezebben tudnak közösségbe beilleszkedni, és így esetleg komfortosabban érezték magukat a távoktatásban. “A szocializációhoz mindenképpen szociális közösségre van szükség. Ma már nagyon sok időt barátkoznak a gyerekek a virtuális térben. A szülők szoktak is panaszkodni, hogy a kamaszok és a serdülők szinte állandóan a telefonjukon lógnak, és egymással chatelnek. Bár ez is a kapcsolattartás egy formája, a személyes kapcsolatot azonban nem helyettesítheti. A virtuális térben magunk szabályozhatjuk, kivel és milyen módon szeretnénk kommunikálni, egy osztályteremben viszont a gyerekeknek meg kell tanulniuk együtt élni és elfogadni egymást, ami másfajta, de nagyon fontos készségeket igényel és fejleszt.”

A remények szerint a 12-15 éves korosztály tömeges oltása egy huszárvágással egyensúlyt teremthet a járványveszély mérséklése és a gyermekek mentális egészsége szempontjából kiemelten fontos jelenléti oktatás közötti mérlegelésben. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mindenesetre augusztus 26-án úgy foglalt állásta mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti volt. A kijelentést pedig arra alapozza, hogy a pedagógusok döntő többsége és a 12 év feletti diákok egy jelentős része már megkapta a koronavírus elleni védőoltását. Egyszersmind az iskolák további zavartalan működése érdekében is a diákság minél magasabb arányú átoltottságát szorgalmazza a minisztérium. E tekintetben ugyanakkor a szülők kezében van a döntés.

A gyerekek nyitottabbak az oltásokra
Magyarországon – a 12-15 éves korosztályt is beleszámítva – mintegy 8,5 millióan jogosultak koronavírus elleni védőoltásra, augusztus végéig azonban csupán 5,5 millióan vették fel a védettséghez szükséges teljes oltási sorozatot. Bodnár elmondta, tapasztalatai szerint vegyes a kép abban a tekintetben, hogy a felnőttek részéről nagyon sokféle gondolatot és véleményt hallott megfogalmazni a vakcinák előnyeiről és hátrányairól, az azokkal szembeni esetleges ellenérzésekről. Ezzel szemben úgy látja, a gyerekek többségében inkább nyitottak az oltások iránt. “Bennük sokkal kevesebb a kétely a témával kapcsolatban. Úgy látszik, hogy elsősorban a szabadság lehetőségét látják a védőoltásban, azaz például azt, hogy kevésbé kell a szülőket, nagyszülőket félteniük, és közvetlenebb lehet a kapcsolatuk a kortársaikkal. De említhetném külön azokat a középiskolásokat is, akiket így kevesebb szorongás ér a továbbtanulási lehetőségeikkel kapcsolatban” – mutatott rá.

Az iskolakezdésre külön oltási akciót szervezett a kormányzat, ugyanakkor interneten továbbra is bármikor lehet regisztrálni és időpontot foglalni az oltásra a 12-15 éves korosztály tagjai számára is. A szakpszichológus ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntésnél érdemes számításba venni, milyen pozitív hozadékai lehetnek a vakcinációnak a gyerekek mindennapi élete szempontjából. “Természetesen mindenkinek más az egyéni és társas felelősségvállalási szintje, illetve a kockázatvállalási kapacitása. Éppen ezért nagyon fontos, hogy elfogadóak legyünk egymással. Mindemellett arra biztatnám a szülőket, hogy ne csupán a saját szempontjukat vegyék figyelembe ebben a kérdésben, hanem azt is, hogy mi jó a közösségnek. Ha az oltásokkal elejét lehet venni az iskolák újabb bezárásának és az olyan óvintézkedések bevezetésének, mint a kötelező maszkviselés, akkor igenis érdemes lehet beoltatni a gyermekeket, mert azzal egy szorongásmentesebb, feszültségmentesebb helyzetet teremthetünk meg számukra.”

forrás: www.hazipatika.com