A mediterrán diéta az egyik legnépszerűbb és legegészségesebb étrend a táplálkozási szakértők szerint. Van azonban néhány dolog, amiről ritkán beszélünk ezzel kapcsolatban.

A mediterrán diétát hosszú ideje az egyik legegészségesebb étrendnek tartják: a U.S. News & World Report táplálkozástudományi szakembereinek éves diéta-listáját például zsinórban ötödik éve vezeti. Számos tanulmány megállapította már, hogy a mediterrán étrendet követők körében alacsonyabb a krónikus betegségek, például a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, valamint a korai halálozás előfordulása. Ugyanakkor, ahogy a témát körüljáró cikkében a Healthline írja, arról már alig esik szó, hogy ez az étrend az Európában található mediterrán országok – azok közül is csak néhány – hagyományos étkezési szokásain alapul, a többi mediterrán ország konyhájának hagyományait viszont már kevésbé veszi figyelembe.

A mediterrán étrend nem az egész mediterrán régióra jellemző
Noha a Földközi-tenger 23 országot érint, köztük Egyiptomot, Algériát, Izraelt, Libanont, Máltát és Szíriát is, a mediterrán diéta mégis leginkább Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország konyhájának hagyományait, valamint ezen országok táplálkozási kultúráját ötvözi. Szakemberek szerint a mediterrán étrend az egész mediterrán régiót tekintve “nem reprezentatív”, mert kizárja a kelet-európai, közel-keleti és afrikai országok konyháját, ami megbélyegző lehet.

Az emésztésre is komoly befolyással van, ha valaki átáll a mediterrán táplálkozásra. Egy friss tanulmány szerint például azok a férfiak, akik zömében növényi alapú étrendet követnek, hétszer gyakrabban szellentenek, mint azok, akik rendszeresen fogyasztanak húst, de ez nem feltétlenül rossz.

Az, hogy ez így alakult, a Healthline írása szerint egy korai tanulmányra vezethető vissza. Ancel Keys amerikai kutató 1952-1957 között hét ország – köztük Olaszország, Görögország és az akkori Jugoszlávia – étkezési szokásait vizsgálta, és a kapott eredményeket összefüggésbe hozta különféle betegségek – például szívbetegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint – kialakulásának kockázatával. Keys arra a következtetésre jutott, hogy az olaszországi és görögországi táplálkozási szokások összefüggenek a vizsgált betegségek és a halálozási okok alacsonyabb arányával ezekben az országokban. Kutatásának eredményei azonban mai mércével több szempontból is megkérdőjelezhetők: Keys például csak férfiakról gyűjtött adatokat.

A mediterrán diéta testre szabása
“Ha azt állítjuk, hogy egy egész régió (valójában viszont három-négy ország) egészségesen táplálkozik, azzal azt sugalljuk, hogy más országok ételei nem egészségesek. Ez megbélyegző lehet” – nyilatkozta Shana Spence New York-i dietetikus. Szakemberek leszögezik: a nem európai konyhák nem azért nem részei a mediterrán diétának, mert kevésbé táplálóak vagy egészségesek, hanem mert ezeket az országokat nem vonták be a korai kutatásba.

forrás: www.hazipatika.com