Vajon hatással lehet-e az alvás időtartama alatt elszenvedett rövid távú fényhatás a szervezet másnapi vércukorszint-szabályozására? Többek között erre a kérdésre kerestek választ egy amerikai kutatásban.
Az éjszakai fény nem csak az alvás minőségére hat
Sok kutatás vizsgálja a lefekvés előtti szokások, elektronikai eszközök és egyéb fényforrások hatását az alvás minőségére. A kaliforniai egyetem egy kutatócsoportja ezúttal azt a – kevésbé intenzíven vizsgált, de legalább olyan izgalmas – kérdést tette fel, hogy milyen változásokat hozhatnak az anyagcserében az alvás közben minket érő, rövid ideig tartó fénysugárzások.
A kutatás részeként húsz egészséges felnőttet véletlenszerűen két csoportba osztottak; a két éjszakán át tartó vizsgálat során az egyik csoport mindkét éjszakát gyenge fény mellett, szinte sötétségben töltötte. A másik csoport az egyik estét gyenge fény, a másodikat viszont lámpafény mellett töltötte.
Az alvást követő reggelen a két csoport glükózszintje között nem találtak különbséget, viszont a lámpafény mellett alvó csoport tagjai fokozottabb inzulinrezisztenciát mutattak, és a vérplazmájukban magasabb volt az inzulinkoncentráció. Feltételezhető, hogy utóbbi tulajdonképpen egy kiegyenlítő folyamat eredménye, melynek célja, hogy a szervezet fokozott inzulinrezisztencia mellett is fenntarthassa a normál glükózszintjét. Ez az akut inzulinszintválasz bizonyítottan jelzője lehet egy később kialakuló 2-es típusú diabétesznek.
Ha zavartan jár a biológiai óránk, az anyagcserénk is zavart szenved
A fényexpozíció hatására bekövetkező metabolikus változásnak többféle feltételezett mechanizmusát leírták már. Az egyik lehetséges magyarázat az alvási mintázat megváltozásához köthető. Több epidemiológiai vizsgálat igazolja, hogy a fény jelenlétében történő alvás negatív hatással van az alvás minőségére, aminek lehet káros hatása az anyagcserére nézve is.
Ismert hatás a cirkadián ritmus fénysugárzás által kiváltott módosulása. Az éjszakai mesterséges fény olyan módon zavarja össze a biológiai óránkat, hogy eltolja a melatonin-termelés természetes ritmusát, emellett csökkenti a kiválasztott melatonin mennyiségét is. A melatonin tartósan csökkent szintje viszont növeli a cukorbetegség és inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát, mivel az alvás ritmusát szabályozó hormon szerepet játszik mind az inzulin kiválasztásában, mind a hatásának kifejtésében.
Az éjszakai mesterséges fény más utakon is anyagcserezavart alakíthat ki: a fényforrás melletti alvás ingerli a vegetatív idegrendszer szimpatikus részét. Nem meglepő tehát, hogy a vizsgált (fény mellett alvó) személyeknél magasabb pulzusszámot figyeltek meg, ami a kortizol nevű stresszhormon emelkedett szintjének tudható be. Ez a szimpatikus túlaktivitás inzulinrezisztenciához és prediabéteszes állapot kialakulásához vezethet, emellett túlsúlyt és metabolikus szindrómát is okozhat.
Hogyan aludjunk?
Ha nem szeretnénk, hogy a biológiai óránk összezavarodjon, kerüljük az éjszakai fényforrásokat! De mik is ezek?
• Elsősorban a TV-készülék. Aki megszokta, hogy tévézés közben alszik el, annak bizonyára nehéz lemondania erről, de megéri. Az elalvási nehézségek leküzdésére széles eszköztár áll rendelkezésre (a táplálkozás szerepéről itt írtunk), a televízió nem tartozik az ajánlott módszerek közé.
• Kütyük villódzó kék fényei – számítógép, klaviatúra, monitor, telefon, hangfal, töltők… A legjobb, ha nem hagyunk bekapcsolva semmit, amíg alszunk, de ha ez elkerülhetetlen, ne a hálószobánkban világítsanak. Ha ez sem lehetséges, jöhet a faék egyszerűségű megoldás: takarjuk le a villogó dobozokat, vagy ragasszuk le a lámpácskájukat!
• Utcai fények, ez viszonylag egyszerű helyzet: jöhet a valódi sötétítőfüggöny (hiába sötét színű, ha az anyaga vékony!) vagy a résmentesre lehúzott redőny. Hasznos lehet a szemre helyezhető alvómaszk is, ráadásul ezt magunkkal is vihetjük, ha nem otthon alszunk.
forrás: pirulakalauz.hu